Érintetteknek

Epekőproblémák

A fejlett országok lakosságának mintegy 10-15%-ának van epeköve. Nőkben némiképp gyakrabban fordul elő, mint férfiakban. Körülbelül minden ötödik negyven év fölötti nő és minden tizedik negyven feletti férfi érintett. De epekőtünetek csak minden negyedik-ötödik epeköves emberben jelentkeznek. Az epekövesek mintegy kétharmadában egyáltalán semmilyen tünet nem mutatkozik, az ő epekövük úgymond „néma” kő.

A szakértők szerint beavatkozásra csak akkor van szükség, ha a kövek tüneteket, például epegörcsöt okoznak. Napjainkban ilyen esetben a beteg epehólyagját műtétileg eltávolítják. Ez egyre gyakrabban úgynevezett „kulcslyuk-műtéttel”, azaz laparoszkópiás kolecisztektómiával történik. Ha koleszterintartalmú kövek alakulnak ki, akkor azonban – az esetek mintegy hat százalékában – alternatív gyógymódok is rendelkezésre állnak. Ilyenkor a kövek bizonyos tabletták szedésével is feloldhatók (gyógyszeres lízis), vagy ultrahanghullámokkal elporlaszthatók, majd eltávolíthatók (extrakorporális lökéshullám-litotripszia).

A konkrét kezelés esetenként más és más lehet a kövek méretétől és összetételétől függően. A kezelési mód megválasztásánál az operáció kockázatát és a páciens preferenciáit is figyelembe kell venni.

Az epekő tünetei

Az epekövesség leggyakoribb, és talán "leglátványosabb" tünete az epegörcs, ami mintegy 15-30 percig vagy annál is tovább tartó éles hasi fájdalom. Ez elsősorban a hasüreg jobb felső negyedében jelentkezik, de a váll és a hát felé is kisugározhat.

Az epegörcs gyakran bizonyos fajta ételek fogyasztása után jelentkezik. A görcsöt kiváltó ételek betegenként mások lehetnek, de leggyakrabban nagy zsírtartalmúak.

Gyógyszeres kőoldás

Az epekövek koleszterinből és esetleg kálciumsókból állnak. Akkor alakulnak ki, ha az epe, különösen a kifejezetten ezt a célt szolgáló epesavak, már nem tudnak minden koleszterint feloldani. Ekkor kis koleszterinkristályok alakulnak ki, amelyek a kövek növekedési gócaivá válnak.

A gyógyszeres oldás célja a koleszterin újbóli oldatba vitele. Ez úgy érhető el, hogy a szervezetet vízoldható epesavval, urzodezoxikólsavval látjuk el. Ez az epesav megfordíthatja a kőkialakulás folyamatát, és a már meglévő köveket is feloldhatja.

Ez a kezelési mód azonban csak azoknál a betegeknél jöhet szóba, akiknek a köve főleg koleszterinből áll. Az ilyen kövek a röntgensugarakat áteresztik, ezért röntgennel nem, csak ultrahanggal fedezhetők fel. Emellett a kő mérete is számít – nem lehet több 5–10 mm-nél, és az epehólyag legfeljebb félig lehet tele kövekkel. Az epejáratoknak is átjárhatóknak kell lenniük, hogy a már meglévő kövek a bélbe juthassanak.

A gyógyszeres lízishez mindig sok türelem szükségeltetik, ugyanis ahogy a kő kialakulása, úgy a feloldódása is hosszú időt vesz igénybe. A kezelés általában legalább három hónapig, de néha akár két évig is eltart. Az epesavat rendszeresen, gondosan szedni kell, ellenkező esetben nem várható eredmény. Lehetőleg este kell bevenni a tablettákat, az éjszaka termelődő epe ugyanis különösen hajlamos az epekőképzésre. Rendszeres epesavszedéssel az ilyen kezelésnek alávethető kövek 60–70 százaléka feloldható.
A gyógyszeres lízisnek jelen ismereteink szerint nincs mellékhatása. Ezért – ebben minden szakértő egyetért – ez az epekő-kezelési mód terheli meg a legkevésbé a beteg szervezetét.

Lökéshullám-litotripszia

A lökéshullám-litotripszia során a testen kívül elhelyezkedő hullámforrással előállított, célzottan az epekőre irányított ultrahanghullámokkal zúzzák szét a köveket. Az ultrahanghullámok számos apró darabra hasítják az epekövet. Ezek az apró darabkák már távozni tudnak az epeutakon. De ilyenkor is érdemes utókezelésként urzodezoxikólsavval feloldani az esetleges maradványokat.

Az ultrahangos kőzúzás mintegy harminc-hatvan percet vesz igénybe.  A kövek bomlasztásának folyamatát ultrahangvizsgálattal követik nyomon. Néha, a kő méretétől és típusától függően, több kezelésre is szükség lehet.

Ez a módszer akkor alkalmazható különösen eredményesen, ha csak néhány kő van az epehólyagban, ezek nem meszesedtek el, és az átmérőjük nem több két centiméternél. Feltétel még, hogy az epehólyag sértetlen, az epeutak átjárhatóak legyenek. Gyulladás esetén nem alkalmazható.

Ha minden feltétel adott, a megfelelően kiválasztott betegek hatvan-kilencven százaléka pár hónapon belül kőmentes lehet. Ez a módszer is sokkal kevésbé drasztikus, mint a műtét, és, akárcsak a lízis esetén, az epehólyag is megmarad.

Epehólyagműtét

Az epehólyag sebészi eltávolítására két különböző eljárást is használnak: a nyitott műtétet, amikor a hasüreg felnyitásával veszik ki az epehólyagot, és a laparaszkópiás módszert (az úgynevezett kulcslyukműtétet), amely nagy hasfalmetszés nélkül is elvégezhető. Németországban évente mintegy 100 000 ilyen beavatkozást végeznek. Az epehólyag-eltávolítás (és vele együtt a kövek eltávolítása) az egyik legbiztonságosabb műtéttípus. A műtét persze ennek ellenére is mindenképpen jobban megterheli a beteg szervezetét, és nagyobb kockázattal jár, mint a lízis vagy a lökéshullám-litotripszia.

A műtétet akkor választja az orvos, ha a nem műtéti eljárásokkal a siker esélye csekély, vagy műtét nélkül nem is remélhető javulás. Az is elkerülhetetlenné teheti a műtétet, ha a beteg elviselhetetlen akut fájdalomtól szenved.

Ilyenkor, ha csak lehetséges, a kevesebb károsodást okozó laparaszkópiás kolecisztektómiát (epehólyag-eltávolítást) választják. Ezt alkalmazzák minden, komolyabb szövődményekkel nem kísért esetben, amikor a beavatkozás egyszerűnek ígérkezik. Komplikáltabb esetben viszont, például ha az epevezetékek gyulladásban vannak, vagy korábban hasi műtéten esett át a beteg, a hasüreg felnyitásával járó hagyományos kolecisztektómia a választandó eljárás.

A betegség emésztőrendszeren kívüli megjelenése

A nyugati civilizációban a béltünetek és az emésztési zavarok igen elterjedtek. Komoly egészségügyi problémát legtöbbször nem jelentenek, és kézzelfogható okukat is ritkán találják. Az orvosi szakma az ilyen eseteket „funkcionális zavaroknak” nevezi. Az egészséget általában nem veszélyeztetik, de a páciensnek mégis komoly kellemetlenségeket okozhatnak.

A gyomor-bél rendszerre ható legfontosabb tünet a bél lelassult mozgása, vagy a székrekedés. Ilyenkor jellemzően általános emésztési panaszok és a kellő bélmozgások hiányának érzése jelentkezik.

Ha viszont már olyan tünetek is kialakulnak, mint a hasi fájdalom, a hascsikarás, a hasmenés (ami székrekedéssel is váltakozhat), továbbá a szélgörcs, emellett olyan általános érzetek, mint a puffadás és esetleg a hányinger, sőt, néha hányás, akkor az orvosok a tünetegyüttest irritábilis bél szindrómának hívják, amit gyakran neveznek irritábilis vastagbélnek is.

Mindettől teljesen függetlenül a különböző végbéltünetek is gyakoriak társadalmunkban, és a legváltozatosabb betegségek rejtőzhetnek a hátterükben. A leggyakoribbak az aranyeresség és a végbél általános gyulladása.

Hol talál minket?

  • Budaörsön!
  • Címünk: 2040 Budaörs, Károly király út 39.
  • Telefonszámunk: 23/444 773
  • Faxszámunk: 23/444 774

Kapcsolatfelvétel

Személyesen szeretne kapcsolatba lépni velünk? Szakirodalomra van szüksége? Eljönne velünk egyik konferenciánkra? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Hátterünk

Ismerje meg a németországi Dr. Falk Pharma GmbH világcéget, készítményeink kifejlesztőjét!